OWL a Bagoly agyplasztikai centruma Open your Windows to Learn! Tanulj nyitott ablakokkal! Magyar festők Magyar festők Aba-Novák Vilmos Ámos Imre Anna Margit Barabás Miklós Barcsay Jenő Benczúr Gyula Bernáth Aurél Czigány Dezső Czóbel Béla Csók István Csontváry Kosztka Tivadar Derkovits Gyula Egry József Fényes Adolf Ferenczy Károly Glatz Oszkár Gulácsy Lajos Hollósy Simon Iványi Grünwald Béla Kassák Lajos Kernstok Károly Kmetty János Koszta József Lotz Károly Madarász Viktor Mányoki Ádám Márffy Ödön Mednyánszky László, báró Mészöly Géza Moholy-Nagy László Molnár C. Pál M. S. mester Munkácsy Mihály Paál László Pór Bertalan Réti István Rippl-Rónai József Rudnay Gyula Székely Bertalan Szinyei Merse Pál Szőnyi István Thorma János Tornyai János Uitz Béla Vaszary János Zichy Mihály Külföldi festők - Irányzatok Az itt bemutatott képek az OWL Studio kérdései között is megtalálhatók, a nagyképes változataikkal együtt. Látogasd meg a FESTÉSZET témakört

A Bagoly napi penzuma 3 kérdéssel

Főszerkesztő Editor-in-chief

A kvíz- és fotóportált működteti és frissíti családi és baráti segítséggel: - Quiz portal and photo gallery are maintained by:

A Bagoly fotógalériája OWL's Photo Gallery    

Kiemelt témák  Best.GLobePhoto.net  Highlighted topics

 Bagoly nyitólap OWL's home       

 Kérdések, képek, válaszok, magyarázatok Szuper-Q8

 GLobehoto.Owl.hu  GLobePhoto.net   HungaryPhoto.net   Budapest.HungaryPhoto.net 

Észrevételek 

Aba-Novák Vilmos (1894, Budapest - 1941, Budapest)

Festő és grafikus, a harmincas évek magyar festészetének egyik legegyénibb alakja. Művészetében az expresszionizmus hevülete, a monumentális dekoratív forma és a plebejus zamatú realizmus sajátos stílusegységet alkotott. Táblaképeinek kedvelt témaköre a cirkuszok, paraszt vurstlik, székely és Szolnok környéki piacok tarka világa. Emberábrázolása groteszk, harsány színeit a sötét és világos kontrasztja jellemzi. Rajztudása mesteri, fő művei közé tartoznak rézkarcai.

Vásári jelenet

A Képzőművészeti Főiskolán 1929-35 között Rudnay Gyula volt a mestere. Korai művei Rippl-Rónai és Berény Róbert stílusával rokonok, majd Chagall művészetének hatására a szimbolizmus expresszív, némiképp szürrealisztikus megoldások vonzották. Fő művei közé tartoznak megrázó szimbolista-szürrealista rajzai, amelyek túlnyomó részét munkaszolgálatosként készítette.

Látomás

Tanulmányait Vaszary János magániskolájában végezte. Ámos Imre felesége volt, és a harmincas évek második felében gyakran dolgoztak együtt Szentendrén. A magyar szürrealizmus egyik fő alakja. Képei önarcképek sorának tekinthetők: a külvilág eseményei felszívódnak személyiségének legbelső, pusztulással fenyegető vagy vitális energiákat kibontó történéseiben. Formanyelvére hatott a népművészet, az ikonfestészet, a vásári emléktárgyak világa.

Bábu I.

Festő és grafikus, a magyar biedermeier festészet legjelentősebb művésze. A társadalmi és művészeti élet legkiválóbbjainak összefogása segített ahhoz, hogy elsőként a magyar festészetben megélhessen a művészetből. Személye és munkássága a nemzeti művészet elindítója lett. Fő műfaja az arckép. A 30-40-es évek minden fontos egyéniségét megörökítette finom lélekrajzú portréin. Portrékon kívül életképeket, zsánerképeket, akvarell tájképeket festett, sőt aktuális eseményeket is megörökített.

Liszt Ferenc

A Képzőművészeti Főiskola tanára volt a magyar konstruktivizmus iskolateremtő mestere. Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványa volt, majd Itáliában és Párizsban járt tanulmányúton. Kezdetben az alföldi festők követője, majd Szentendrére költözve a konstruktív törekvések egyik legjobb magyar képviselője lett. Kiindulópontja a természeti motívum, de a szerkezeti absztrakció képein egészen a nonfiguratív piktúrához jut el. Jelentőset alkotott monumentális műfajokban is, elsősorban a mozaikban.

Házak

A magyar akadémizmus legjelentősebb mestere volt. Münchenben K. Piloty tanítványa volt. Pályája elején festett történelmi képeit még a nemzeti érzelmek indították. Rövidesen azonban a hivatalos Magyarország ünnepelt festője lett. Nagyméretű történelmi kompozícióit rendkívüli technikai tudás, káprázatos anyagfestés és kolorizmus, de erős teatralitás jellemzi. Kedvelte a mitológiai és rokokó témákat, de fő területe a reprezentatív arcképfestészet volt.

Hunyadi László búcsúja

A nagybányai tradíció továbbfejlesztője; művészetének fő ereje a szubtilis líra és a gazdag kolorit. Nagybányán tanult, majd 1921-26 között Bécsben és Berlinben élt, expresszionista és absztrakt képeket festett. A 30-as évek végétől a nagybányai plein air tradíció megújítója.

Reggel

A Nyolcak törzstagja. Stílusára Cézanne és Gauguin hatott. Művészetének fő ereje a szilárd kompozíció. Képeinek nagyobb része csendélet és portré. Különösen jelentősek önarcképei és barátjáról, Ady Endréről festett portréi.

Csendélet almákkal és tállal

A XX. zzázadi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja. Münchenben, Párizsban, nyaranta Nagybányán folytatta tanulmányait, és festette korábban plein air, majd a szecesszió és a fauvizmus által befolyásolt, dekoratív színfelületekkel komponált képeit. Egyaránt részt vett a modern francia és magyar művészeti életben, itthon a MIÉNK egyik megalapítója, majd a Nyolcak tagja.

Sárga csendélet

Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult. 1900-tól az oldottabb plein air festészet foglalkoztatta. 1903 után hosszabb ideig Párizsban élt, ahol számos aktképet készített. A francia festők hatására palettája kivilágosodott. Üde, színes képek sorát festette olykor impresszionista, máskor dekoratív felfogásban.

Keresztapa reggelije

Művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége. E különféle irányok azonban szuverén egységbe olvadnak művészetében. 1880-ban határozta el, hogy “a világ legnagyobb festőjévé” képezi magát. Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, majd rövid ideig német és francia akadémiák növendéke volt, de igazában a természet hű tanulmányozása révén érett festővé.

Magányos cédrus -  Mária kútja Názáretben

Festő és grafikus. 1918-19-ben Kernstok Károly esti iskolájában és nyergesújfalui nyári kolóniáján tanult. Legkorábbi képein és rajzain a “szegény ember” témát még bizonyos szentimentális idealizmussal kezelte. Egyes képei arról tanúskodnak, hogy Cézanne és Marées, valamint a korai kubizmus tanításai közvetítők révén eljutottak hozzá, de arról is, hogy a művész világmegváltó prófétai szerepének gondolatát, amely a német expresszionizmusban bontakozott ki, szintén magáévá tette.

Dózsa-sorozat IX. rész. Dózsa a tüzes trónon

Festő és grafikus, a modern magyar piktúra egyik legjelentősebb alakja. Rövid budapesti tanulmányok után 1912-es belgiumi útján alakította ki művészete első stílusát, amelyre a konstruktív szemlélet, a figurák kontúrjaiból kialakuló képszerkezet volt jellemző. 1918-tól Keszthelyen majd Badacsonytomajon dolgozott, és a Balaton festője lett. A tájat azonban nem pusztán szép motívumként jelenítette meg; fő problémája a természet és az ember kapcsolata, a végtelen tér élménye volt.

Visszhang

Budapesten, Weimarban és Párizsban tanult. 1903-tól nyaranta a szolnoki művésztelepen dolgozott. Művészetének első szakaszában születtek realista életképei. A sötét tónusú, kissé szentimentális képeket szociális érdeklődés jellemzi. 1904 körül festményei világosabbá, témái derűsebbé váltak. Kisvárosi veduták, napfényes plein air zsánerképek, dekoratív, rálátásos csendéletek, virtuózan festett interieurök jellemzik ezt a korszakát. 1914-től festészete megváltozott. Fő témája a sokalakos bibliai jelenetek, mesebeli fantáziavárosok romantikus világa lett.

Napszámos

A modern magyar piktúra iskolateremtő mestere, a nagybányai festészet vezéralakja. Művészetében a plein air eredményei a posztimpresszionizmus formajegyeivel ötvöződtek. Életműve 4 stíluskorszakra tagozódik.

1. Szentendrei korszak: finom, naturalista stílusú életképeket festett.
2. Müncheni periódus: a német plein air festőkkel rokon szellemű, lírai képek jellemzik.
3. Nagybányai szakasz: ekkor alakította ki egyéni stílusát, amely a sajátos nagybányai stílus alapjává vált.
4. A negyedik szakaszban főként Budapesten dolgozott. Stílusa mindinkább a dekoratív megoldások irányába fejlődött.

Művészetére hatott az angol preraffaeliták stílusa, rokona a századvégi szimbolistáknak, de sajátos álomvilágának megjelenítésében már a szürrealizmus előfutárának minősíthető. Finom koloritja és érzékeny rajza a rokokó finomságát idézi. 1914-ben a háború kitörésekor idegszanatóriumba került. Betegsége alatt készített festményei és rajzai még közelebb kerültek a szürrealizmushoz.

Az ópiumszívó álma

A nagybányai művésztelep alapító mestere. Münchenben tanult, majd ott nyitott híressé vált magániskolát, melyet 1896-tól nyaranta Nagybányára, 1902 után Técsőre vitt. Pedagógusként hatása felmérhetetlen, növendékei közé tartozott Réti István és Thorma János is. Korai periódusában finom naturalista életképeket és portrékat festett. A 90-es években, különösen a nagybányai időszakban a plein air problémája foglalkoztatta. Késői korszakában az impresszionizmus bontott ecsetkezelését a realista tájszemlélettel egyesítette.

Parasztudvar szekérrel

A nagybányai művésztelep alapító tagja. Budapesten és Münchenben tanult. Korai képeit naturalizmus jellemzi. 1896-tól nagybányán dolgozott. Plein air szellemű festményei közül kiemelkedik az Itatás és a Tavaszi kirándulás. 1907-től egyre inkább elfordult az első nagybányai nemzedék művészetszemléletétől. Kecskemétre menve főleg dekoratív feladatokkal foglalkozott. 1920 után az alföldi festészet hatása érezhető festményein.

Itatás

Költő, festő és művészeti író. A Tett és a Ma című folyóiratok szerkesztőjeként, mint szervezőnek és szakírónak vezető szerepe volt az avantgarde mozgalmak, majd főleg a konstruktivizmus hazai megismertetésében. Képzőművészként a tételes konstruktivizmus híve volt. A 20-as években és az 50-60-as években festett képeit képarchitektúrának nevezte.

Egyensúly

A Nyolcak mozgalmának vezéralakja, a modern művészeti törekvések egyik első magyar képviselője. Életműve sokrétű, és több stíluskorszak jellemzi. Indulásakor kritikai realista tendenciájú képeket és mélytüzű plein air kompozíciókat festett. Átmenetileg hatott rá Rembrandt, majd 1905-től a posztimpresszionizmus és a Fauves szellemében dekoratív, konstruktív és expresszivitással telített képeket alkotott. Számos monumentális dekoratív falképet és üvegablakot készített.

Lovas a vízparton

1911-ben Párizsban a Julian Akadémián tanult. Az aktivista csoport tagja volt. Művészete a kubizmus geometrikus szemléletének és a reneszánsz klasszikus kompozíciós törekvéseinek szellemében fejlődött. Szigorúan komponáló szándékú, geometrikus stílusát mindvégig megőrizte. A 20-as években idealizált, árkádiai nyugalmat árasztó freskóterveket készített. Legtöbb munkája csendélet vagy önportré. Színei kékesek, szonorikusak, képeinek konstrukciója mindig szilárd.

Csendélet

Az alföldi iskola egyik legegyénibb hangú képviselője. Budapesten, Bécsben és Münchenben tanult. Művészetét a drámai színellentét, fehér-sötét kontraszt jellemzi. Koloritja a népművészet színgazdagságát transzponálja a festészetbe. Belső indulattól fűtött, drámai piktúrája a plebejus realizmus expresszív változata.

Kukoricatörők

1854-től romantikus hangú tájakat, alföldi jeleneteket festett. Igazi területe azonban a dekoratív, monumentális falképfestészet. A késő velenceiek, különösen Tiepolo művészetét idéző freskóit a mesteri rajz és a derűs színek jellemzik. Fő műve a budapesti Operaház nézőterének mennyezeti freskója.

Vágtató betyár

A romantikus-akadémikus magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakja. 14 éven át Párizsban dolgozott megbecsült művészként. Több jelentős történelmi képet festett. 1868-ban alkotta a magyar romantikus festészet remekét, a Dózsa népe című kompozíciót. Itthon festett képeinek minősége nem éri el a párizsiakét.

Hunyadi László a ravatalon

A barokk portré nemzetközi viszonylatban is kimagasló mestere. Korai korszakában II. Rákóczi Ferenc udvari festője volt, róla készített arcképe jól jellemzi akkori, viszonylag erőteljesebb stílusát. Később a szász és a lengyel udvaroknál dolgozott, meglehetősen egyenletes stílusban és minőségben.

II. Rákóczi Ferenc képmása

Festő, grafikus. Párizsban tanult, ahol a Fauves és a kora kubizmus törekvései hatottak rá. Tagja volt a Nyolcak művészcsoportnak és a haladó szellemű mozgalmaknak. Barátja, Ady Endre halála után feleségül vette Csinszkát, akit több finom, érzékeny lélekrajzú portrén örökített meg. Korai képei dekoratív ritmusú aktok, kubisztikus tájak, majd rövidesen kialakította saját stílusát, mely a franciás iskolázottság örökségét a modern magyar művészet törekvéseivel egyesíti.

Női arckép

A századforduló egyik legjelentősebb magyar mestere, a drámai hangú realizmus képviselője. Münchenben, majd Párizsban tanult. Kezdetben főként tájképeket festett, Tisza menti és felvidéki motívumokat, a barbizoniak finom naturalista stílusát követve. Átmenetileg hatott rá az impresszionizmus fényfestése is. Fő művei azonban a század végétől festett, döbbenetes emberlátású csavargófigurák.

Itatás

Bécsben és Münchenben elsajátította az akadémikus tájfestészet módszereit, hazatérve azonban stílusa megváltozott. Bejárta az országot, és szürkés tónusú, leheletfinom párával bevont képein különös szeretettel ábrázolta a Balaton vidékét és a Tisza menti tájakat. Festményeinek szereplői parasztok, halászok, akiknek életét bensőséges hangulattal, idillikus felfogásban jelenítette meg.

Fürdőház a Balatonon

Festő, fotográfus, művészeti szakíró, a modern művészet egyik legsokoldalúbb egyénisége. Számos műfajban volt ösztönző, indító szerepe. Életműve a modern művészet új funkcióját kereste, azt vizsgálta, hogy az új nagyipari társadalomban, a technikai civilizáció kibontakozásakor milyen alkotó szerep vár a művészre, hogy munkálkodhat az életforma, a környezet alakításában. Ezért a hagyományos műfajok, anyagok helyett újjakkal kísérletezett, új térösszefüggések, viszonylatok kidolgozásán, illetve azok képi szimbolikájának megteremtésén fáradozott. Elsőként kezdeményezte a kinetikus művészetet, hozott létre újszerű konstrukciókat. A hitleri uralom elől Londonba, majd Chicagóba költözött (1937), ahol megalapította az amerikai modern törekvésekben nagy szerepet játszó Új Bauhaust.

Konstrukció

Főiskolai tanulmányai után Svájcban dolgozott, ahol F. Hodler hatott rá. 1928-tól római ösztöndíjas, a Novecento neoklasszicizmusának egyik legkvalitásosabb magyar képviselője volt. Legismertebbek bibliai témájú képei és aktjai. Jelentős grafikai munkássága is. Újabb képei a szürrealizmus hatását tükrözik.

A régi magyarországi festészet legnagyobb mestere. Genthon István szerint a selmecbányai Szt. Katalin-templom hajdani főoltárának szárnyait festette, ezek közül ma négy táblát (Olajfák hegye, Keresztvitel, Kálvária, Feltámadás) az Esztergomi Keresztény Múzeum őriz. Néhány más táblaképet is neki tulajdonít a kutatás, ezek közül a varsói Keresztlevétel és a lille-i múzeum Királyok imádása vehető biztosnak. A késő középkori festészet európai jelentőségű, kiemelkedő egyénisége.

A kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője. Asztalosinasból lett festő. 1865-ben Bécsbe, majd Münchenbe ment. 1871-ben Párizsba költözött. Kritikai realista életképeit (pl. Zálogház) a francia kritika erősen támadta. Ez bizonytalanná tette, majd házassága De Marches báró özvegyével még inkább a műkereskedelem felé irányította. Elfordult a népi témáktól, és nagyméretű, vallásos tárgyú, majd szalonképeivel nagy népszerűségre és vagyonra tett szert, háza a társasági élet egyik központja lett. Ez idő tájt festett virágcsendéletei és tájképei mutatják festészetének igazi értékeit, elementáris erejű kolorizmusát. A magyar festészet nagy hatású alakja. Művészete főleg az alföldi festészet számára volt iránymutató.

A XIX. Századi magyar művészet kiemelkedő alakja. Munkácsy hatására kezdett festeni, majd Bécsben tanult. 1870-ben Hollandiában, 1871-ben Londonban járt. Korai rajzos, akadémikus festésmódja a régi holland mesterek és Constable hatására kötetlenebbé, színei világosabbakká váltak. Egy ideig Düsseldorfban élt, 1872-ben a franciaországi Barbizonban telepedett le. Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdőrészletek, amelyeket finom romantikával, a lombokon átszűrődő fény kicsit misztikus hangulatával jelenít meg. Késői festményei komorabbak, ecsetkezelése szenvedélyes, fényhatásai drámaiak.Képeit a szabadban festette. Művészete a barbizoni iskola késői hajtása.

Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult. Tagja volt a Nyolcak művészcsoportnak. Első munkái portrék. Ezután nagyméretű, szimbolikus, a plaszticitást hangsúlyozó képeket festett. 1938-48 között Párizsban élt. Itt készült erőteljes állatrajzai közül kiemelkedik a bikasorozat. Hazatérése után történelmi tárgyú kompozíciókat és portrékat festett.

Hollósy Simon növendéke, majd a nagybányai művésztelep egyik alapítója és elméletírója volt. Lyka Károly mellett ő tette a legtöbbet a nagybányai mozgalom elfogadtatása érdekében. Nagybányán is a tradícióban gyökerező, festői szépségekre és lélekábrázolásra törő irány képviselője. A XX. Század elején mesteri anyagábrázolású interieuröket festett, majd a plein air probléma foglalkoztatta. 1923-tól tanított a képzőművészeti Főiskolán, kiváló pedagógus volt. Festői munkásságával egyenértékű szakírói és elméletírói tevékenysége.

Festő és grafikus, a modern magyar művészet egyik legnagyobb alakja, a posztimpresszionizmus legfőbb magyar képviselője. Münchenben, majd 1887-től Párizsban Munkácsy Mihálynál tanult, akinek kezdetben stílusát is utánozta. 1892-ben skót festőbarátjával, J. P. Knowlesszel Neuilly-be költözött, s itt alkotta ún. “fekete korszakába” tartozó műveit, amelyeket stilizáló tendencia jellemez. Hazaköltözése után főként Kaposvárott élt, ahol 1902-től a kisvárosi életet bemutató, finom művű képeket festett, mind nagyobb szerepet szánva a koloritnak (Virágvasárnapján, 1904). Ebből az időből származik híres Piacsek bácsi sorozata. Egyre gyakrabban nyúlt a pasztell technikához. A Kaposvár melletti Róma-villába költözött, itt alakította ki ún. “kukoricás” stílusát, amelyet a pointillizmussal rokon előadásmód és tarka színek jellemeznek. Késői korszakában az impresszionisztikus pasztellképek mellett drámai önarcképeket és íróportrékat festett. Művészete magába szívta a francia posztimpresszionizmus színkultúráját és a szecesszió dekoratív vonalkultuszát.

Az alföldi iskola egyik vezető mestere. Művészetének szellemi őse Goya, Munkácsy és a kuruc kori csatafestők, elsősorban Rugendas. Fény-árnyék kontrasztra épülő, tüzes koloritú képeket, majd régi magyar motívumokat megjelenítő, mesehangulatú zsánereket festett. Dolgozott Hódmezővásárhelyen, ahol a helyi festőtradíció egyik alapítója. Főiskolai tanárként nagy hatású pedagógus volt.

A magyar történeti festészet kiemelkedő alakja. Bécsben tanult, majd Erdélybe visszatérve vándorfestőként élt. 1859-ben Münchenbe ment. A következő évben festett Önarcképe már érett művészre vall. Ekkor fejezte be II. Lajos holttestének megtalálása című képét, melyet a nemzeti érzéstől indított történelmi festmények sora követett. A 60-as évek második felében készültek illusztrációi (Arany, Petőfi, Eötvös). Az 1870-es években festette portréinak, akt - és életképeinek legszebb darabjait. Ezután a freskó került érdeklődése középpontjába. Pedagógiai és művészetelméleti munkássága is jelentős.

Egri nők - Zrínyi kirohanása

Szinyei Merse Pál (1845, Szinye-Újfalu - 1920, Jernye)

Münchenben tanult, az akadémiai feladatok azonban idegenek voltak számára, érdeklődését kezdettől fogva a táj , a napfény festése kötötte le. Természet után kis vázlatokat készített, majd az Anya és gyermekei című képével rátalált művészete igazi témájára, a szabad természetben ábrázolt figurára. 1872-ben megfestette fő művét, a Majálist. A kép tökéletesen plein air kompozíció, az atmoszferikus hatésok festői megjelenítése a kortárs francia festők törekvéseivel rokon. Témája, ragyogó színei, derűs, könnyed hangja merész újítás volt a magyar festészetben. A művet teljes közöny és visszautasítás fogadta, ezért Szinyei elkedvetlenedve visszavonult Jernyére. A századforduló táján fellépő festőnemzedék azonban felfedezte a Majális jelentőségét, és Szinyei utolsó éveiben számos elismerést, kitüntetést kapott, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója lett. A siker visszaadta munkakedvét, és utolsó művei között olyan jelentős alkotásokat is találunk, mint a Hóolvadás. Szinyei a XIX. századi művészet egyik legjelentősebb, de magában álló alakja.

Festő és grafikus, a posztnagybányai iskola vezető művésze. Ferenczy Károly és Réti István voltak mesterei, fiatal korában azonban inkább az aktivisták és Rembrandt befolyásolták. Már e korai korszakában is hatott társaira. A 20-as évek végétől főként Zebegényben dolgozott, itt alakította ki egyéni stílusát, melyet az egybemosódó, atmoszferikus hatások, lírai színvilág, puha ecsetkezelés, sajátos temperatechnika jellemez.

A nagybányai művésztelep és iskola egyik alapító tagja. Hollósy Simonnál Münchenben, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult. Indulásakor a szociális tendenciájú, pszichologizáló naturalizmus híve volt, később a naturalizmus elveit a romantikus történelmi festészettel párosította. Néhány képén Munkácsy tradíciójának ébresztője. 1919 után főleg tájképeket és aktokat festett impresszionisztikus szellemben.

Az alföldi festészet iskolateremtő mestere. Művészetére kezdetben Munkácsy Mihály hatott, akinek tanítványa is volt, de a Munkácsy-tradíciót drámai expresszivitással, izgatott ecsetjárású, vázlatos festésmóddal fejlesztette tovább. Főként Hódmezővásárhelyen élt és dolgozott, a paraszti életet, a helyi tájat ábrázolta könyörtelen éleslátású, kritikai tendenciájú képein. Korai képeinek zsánerszerűségét mindinkább az expresszionista indulat váltotta fel. 1919-től Budapesten élt, utolsó nyarait Szentendrén töltötte, ahol széles ecsetvonású, plein air képeket festett.

A magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű, monumentális ihletésű művésze. 1908-tól járt a Képzőművészeti Főiskolára, 1912 után alakította ki Nemes Lampérth József példájára konstruktív-expresszív szellemű stílusát, amely iskolát teremtett. 1915-től a Tett, majd a Ma körül csoportosuló művészgárda egyik vezéregyénisége. 1916-ban grafikái aranyérmet nyertek a San Franciscó-i nemzetközi kiállításon. Az 1956-os forradalom után előbb Bécsben, majd Párizsban élt. Ez idő tájt számos monumentális freskótervet készített, amelyben a konstruktív szerkesztést a reneszánsz freskófestés elvével kapcsolta össze. 1926-tól a Szovjetunióban élt, tevékenyen részt vett a 30-as évek haladó képzőművészeti mozgalmaiban. 1968-ban nagy sikerű kiállítást rendezett műveiből a Magyar Nemzeti Galéria, majd hazaköltözött.

A modern magyar piktúra egyik legszellemesebb, nagy hatású mestere, a modern irányok egyik magyar meghonosítója. Életművében több stíluskorszak váltotta egymást. A naturalizmus után a szecesszió képviselője volt, iparművészeti tevékenységet is folytatott, majd az impresszionizmus hatott rá, s átmenetileg visszakanyarodott a naturalizmushoz. A háború iszonyata drámai képek festésére késztette. A 20-as évektől alakult ki legismertebb, hallatlanul invenciózus, dekoratív, franciás szellemű stílusa. Mint főiskolai tanár a modern irányok nagy hatású propagátora volt.

Festő, grafikus, a magyar rajzművészet egyik úttörője. Első jelentős műve a romantikus hangvételű, mély pszichológiai ábrázolókészségről tanúskodó Mentőcsónak (1846). 1848-tól - két hosszabb megszakítással - Oroszországban, főként Szentpétervárott élt, ahol cári udvari festő volt. Igazi műfaja a grafika, különösen az illusztráció volt (Arany-balladák). Ebben kitűnő rajztudása, az irodalmat nagyszerűen átérző és megjelenítő képessége révén Oroszországban iskolát teremtett.

A kvíz- és fotóportált a Globe Master Studio működteti családi és baráti segítséggel.

A Bagoly fotógalériája OWL's photo gallery

Küldd el a Bagoly hírét azoknak, akiket szeretsz, de azoknak is, akiket kevésbé szeretsz!
Let the world know that the OWL is living here!